Cserbenhagyás

A bűncselekmény elkövetője
A balesettel érintett jármű vezetője
A baleset fogalma
Az elkövetési magatartás
Elhatárolás

Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, cserbenhagyásért felel

A bűncselekmény elkövetője

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 58. §-a rögzíti mindazokat a valamennyi közlekedési ágban egyaránt irányadó kötelezettségeket, amelyek közlekedési baleset esetén az érintett járművezetőket terhelik. E normák vonatkozásában lényegtelen, hogy a baleset minek eredményeként keletkezett, vagy hogy ebben a jármű vezetője mennyire érintett.

A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.

A balesettel érintett jármű vezetője

Az „érintettség” nem pusztán a baleset okozóját, sértettjét vagy az abban részes harmadik személyt öleli fel, hanem azokat is, akik el tudták ugyan kerülni a balesetet saját rutinjuk, vagy jó reflexeik által (például félrekapták kormányt, hogy kikerüljék a balesetet és áttértek a szemben levő sávba), de ezek hiányában maguk is annak részesévé váltak volna.

A baleset fogalma

A baleset általános fogalma valamennyi olyan, személyi, illetve anyagi érdekkörben bekövetkező negatív változást, folyamatot és eseményt felölel, mely az említett közlekedési ágakban történő járművezetéssel összefüggésben, annak során következhet be. A cserbenhagyás tényállásában tárgyalt baleset azonban e körből csak azokat a történéseket emeli ki, amelyek estében a helyszínen, az esemény hatókörében egy vagy több személy jelen van.

E bűncselekménnyel a törvény csak a jármű vezetőjét rendeli büntetni, így a helyszínen jelenlévő gyalogos vagy utas tettesként nem vonható felelősségre. (Bár az utas a cselekmény felbujtójaként megjelenhet, ha az ő rábeszélésének hatására hajt el a helyszínről a sofőr.)

Az elkövetési magatartás

A KRESZ 58. §-a megállási, meggyőződési és segítségnyújtási kötelezettséget ír elő a balesettel érintett járművek vezetői számára.  Maga a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény ezeket a kötelezettségeket kettéosztja. A megállási és meggyőződési kötelezettséget csak a balesettel érintett jármű vezetőjének terhére, a cserbenhagyás bűncselekményének keretében teszi követendő magatartássá, míg a segítségnyújtás kötelezettségének elmulasztását valamennyi állampolgárra vonatkozóan szankcionálja az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények körébe tartozó segítségnyújtás elmulasztása tényállásával.

A megállási kötelezettség a jármű nyugalmi állapotba helyezését jelenti, míg a meggyőződési kötelezettség az elkövető részéről egy olyan aktív magatartást feltételez, amelynek eredményeképpen kellő információval rendelkezik majd arról, hogy a helyszínen van-e sérült vagy segítségre szoruló személy.

A bűncselekmény csak szándékos  elkövetés esetén valósul meg, az elkövetőnek tehát fel kell ismernie a baleset tényét, továbbá azt, hogy ő a balesetben érintett, és hogy ilyen esetben megállási, illetve meggyőződési kötelezettség terheli. A cselekmény azzal valósul meg, hogy az elkövető elmulasztja a kötelezettség által felölelt magatartások tanúsítását.

Elhatárolás

Abban az esetben, ha segítségnyújtásra szoruló személy is van a helyszínen, akkor nem az itt megkövetelt, hanem a segítségnyújtás elmulasztása tényállásában közvetetten előírt kötelezettséget szegi meg az, aki segítségnyújtás nélkül továbbhajt. Így elvileg mindkét bűncselekményért felelne, a törvény értelmében azonban csak a súlyosabb bűncselekmény, azaz a segítségnyújtás elmulasztása miatt fogják őt felelősségre vonni („ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”).  Ha a jármű vezetője, aki belekoccan az előtte balesetet szenvedett járművekbe és a helyszínről továbbhajt anélkül, hogy megállna, cserbenhagyásért felel, ha nem volt sérült vagy segítségre szoruló személy; míg segítségnyújtás elmulasztásáért, ha volt ilyen személy a helyszínen. E tekintetben tehát a kilátásba helyezett szankció eltérő lesz függetlenül attól, hogy ő maga mindkét esetben ugyanazt a magatartást tanúsította: azaz nem állt meg a helyszínen.

Abban az esetben, ha az elkövető a jármű felhasználásával szándékosan idézi elő a balesetet, cserbenhagyásért, illetve segítségnyújtás elmulasztásáért nem vonható felelősségre.